Me and Earl and the Dying Girl

annyiszor nyitottam meg véletlenül, miközben kerestem, mit olvassak, hogy a legutóbbinál úgy döntöttem, talán ideje lesz belevágni. a filmet imádtam, és a könyv is szuperül indult, de a felétől kb. eléggé ellaposodott sajnos. azért még így is mérföldekkel jobb a sok dagályos-nyálas rákos könyvnél. de lehet, hogy csak azért látom így, mert én is olyan érzéketlen tuskó vagyok, mint a főszereplő fiatalember.